Nem városi falunap, itt csipesszel teszik az apró virágokat az ételre

Volt olyan étterem, amelynek fejtörést okozott az idei tematika az MBH Bank Gourmet Fesztiválon, egy tenger gyümölcseire vagy katalán ízekre specializálódott étterem ugyanis csak jelentős kreatív energiát megmozgatva képes beépíteni a kínálatába a magyar vidék fogásait. De végül is mindenki megoldotta, vagyis finom ízek kerültek idén is a papírtányérokra, és ez a lényeg. Mások pedig kimondottan lubickolnak a „Made in vidék” tematikában.

Hiába gondolja esetleg azt a látogató, hogy a Millenárison 2026. június 4–7. között zajló MBH Bank Gourmet Fesztivál valamiféle városi „falunap”, olyan gasztrofesztivál, ahol a standokon hamarjában megkapott ételekkel, italokkal lazán le lehet telepedni a faasztalokhoz, sörpadokhoz, mert a lazaság itt másképp értendő.

A hangulat közvetlen és barátságos, egy-egy sétányon feltűnnek a hazai gasztronómia legnagyobb alakjai, séfjei Hlatky-Schlichter Huberttől Bíró Lajoson át Nyíri Szásáig, örülnek egymásnak, összeölelkeznek, nevetnek és beszélgetnek, a mai napig kíváncsiak egymás munkájára, és a látogatók is szabadon élvezhetik azt a kulináris kínálatot, amit gyakorlatilag soha sehol nem kapnának meg. A Gourmet Fesztivál azonban őrzi azt a fajta „luxust” is, ami egy pillanatra sem viszi lejjebb a színvonalat, és a legjobb fine dining éttermeknek sem kell megalkudniuk a minőséggel csak azért, mert nem éttermi körülmények között dolgoznak.

Mindezt nem árt tudatosítani, mielőtt nekivágunk a gasztrotúrának, mert ez egészen más ritmust követel. Itt valóban kiszakadunk a városból – bár a II. kerület szívében vagyunk –, az idő is másképpen telik, miközben a fesztivál egyszerre idézi meg egy vidéki kirándulás és egy felső kategóriás éttermi étkezés hangulatát.

A lassúság abban a folyamatban érhető tetten, ahogy az egyes tányérok elkészülnek: a szemünk láttára kerülnek elő a műanyag dobozokból az egyes fogások összetevői, az előre elkészített szószok, mártások, apróra vágott fűszernövények, pácolt húsok, marinált zöldségek, és miközben effektív sütés-főzés csak kevés helyen zajlik,

eltart egy ideig, mire a csipesszel kiválogatott utolsó kis virágszirom is a helyére kerül.

A standok előtt ezért lehet várakozás, de ez is jó hangulatban telik: lehet figyelni az ételkészítés folyamatát, a séfek és segítőik szívesen mesélnek is az alapanyagokról, az étterem elképzeléseiről, filozófiájáról, de ha csak egymással beszélgetünk egy ital társaságában, az is különleges élmény, hiszen nem tudhatjuk, mikor tűnik fel például egy régi ismerős, aki éppen kíváncsian nézelődik, hogy mit is egyen.

A felső középkategóriás élmény a belépők és a fogás