Orbán Viktor bukása után Macron azonnal lépett: amire Magyar Péterrel készül, arra 35 éve nem volt példa

„Egyrészt bemutatkozó jellegű volt a találkozó, másrészt hallottunk konkrétumokat is például a stratégiai megállapodás megújításáról, a két ország kapcsolatának újragondolásáról, méghozzá október 23-ig” – kezdte lapunknak Soós Eszter Petronella.

Az említett megállapodást – amelyet a magyar jogrendszerben a Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság közötti egyetértésről és barátságról címmel hirdettek ki – 1991-ben írták alá a felek. Az egyezség a két ország rendszerváltozás utáni együttműködését alapozta meg.

Soós Eszter Petronella úgy látja, a megállapodás megújítását érintő bejelentés azt mutatja, van politikai szándék a kétoldalú kapcsolatok teljes egészében történő áttekintésére, valamint a közös érdekek és a konfliktusos pontok vizsgálatára. A szerződés frissítése – amihez határidőt is rendeltek – konkrét politikai, szakpolitikai munkát igényel.

A Franciaország-szakértő a magyar–francia kapcsolatokról kifejtette: „Ahogy a miniszterelnök is említette Párizsban, a francia vállalatok fontos beruházók és munkaadók Magyarországon. Ez már önmagában is fontos partnerré teszi Franciaországot, viszont nem annyira fontossá, mint Németországot. A kétoldalú kapcsolatokban vannak olyan állandók, amelyek adják magukat: például a mezőgazdaság, a nukleáris energia és a védelempolitika. Ezeket az együttműködési területeket a két vezető is megemlítette.”

Soós Eszter Petronella szerint Emmanuel Macronnak az a terve, hogy növelje a francia befolyást a közép-kelet-európai régióban, Magyarország vonatkozásában kevésbé valósult meg.

Az Ukrajna-politika és más külpolitikai okok miatt voltak bizonyos feszültségek, annak ellenére is, hogy viszonylag szívélyes volt a francia elnök kapcsolata az előző kormányfővel. Ezeket a konfliktuspontokat vélhetően sikerül kikapcsolni a magyar–ukrán kisebbségi megállapodással és az ukrán uniós csatlakozási fejezetek megnyitásával

Soós Eszter Petronella kitért arra is, Franciaországnak érdeke a visegrádi négyekkel az együttműködés mélyítése, Emmanuel Macron pedig dolgozott is ezen, 2021-ben Budapestre látogatott a V4-csúcstalálkozóra. Ami Magyarországot illeti, az új kormánynál markánsan Európa-fókuszú külpolitika rajzolódik ki, amelynek hangsúlyos része a kétoldalú kapcsolatok megerősítése, tekintettel arra, hogy a tanácsi formációkban a tagállamok hoznak döntéseket.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a francia sajtóban milyen a visszhangja a magyarországi politikai eseményeknek. A szerdai találkozó apropóján a Le Monde-ban jelent meg egy interjú Magyar Péterrel. „Nyilván a francia sajtóban is nagy figyelem övezte a magyar választás